Ez a hivatás sokkal több, mint szakma. Széleskörű ismeret-együttest követel, amely magasan kvalifikált képzettséget igényel. Ha arra gondolunk, hogy hányféle területen illetékes egy védőnő a napi munkája során, könnyen beláthatjuk, hogy jól felkészült, elméleti és gyakorlati tudással egyaránt rendelkező szakmai kompetenciákra van szükség. Az országban jelenleg csupán négy intézményben van szakvédőnő mesterképzés. Az egyik ilyen intézmény a Miskolci Egyetem, így itt az alapképzés mellett, a jelenleg legmagasabb szakmai védőnőképzés is elérhető.
Dr. Gyulai Anikó általános dékánhelyettes, egyetemei docens adott interjút lapunknak a védőnői alap- és mesterképzés legfontosabb tudnivalóiról.
Az Egészségtudományi Kar 2001-ben integrálódott a Miskolci Egyetemhez, melynek azóta is töretlenül, dinamikusan fejlődő szervezeti egysége. A védőnőképzés már a kezdetektől megtalálható a képzési portfóliónkban. A védőnő hivatás a legszebb emberi szolgálatok közé tartozik, hiszen a védőnők a családokat segítik abban, hogy minden gyermek egészségesen jöjjön a világra, és egészségben nevelkedjen. Érettségi után, a sikeres felvételi eljárást követően kezdhetik meg a tanulmányaikat azok, akik a védőnői hivatást szeretnék választani. A 8 féléves képzés során, rendkívül sokoldalú felkészítést kapnak a hallgatók. Az alapozó időszakban elsajátítandó tudás körében szerepel többek között a biológia, kémia, pszichológia, szociológia, kommunikáció és etika is.
Szakmai tananyagok például az anatómia, élettani, sejtbiológia, genetika, gyógyszertan, mikrobiológia, táplálkozástan, gyermekgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, és az egészséges gyermek fejlődése, gondozása. A védőnői módszertan tantárgy a szakirány legfontosabb szakmai tárgya, melyet több féléven keresztül tanulnak a hallgatók, ide tartoznak a nővédelem-, várandósgondozás-, csecsemő és kisgyermek- gondozás módszertana, valamint az iskola-egészségügyi munka módszertani ismeretkörei is. Az oktatás a védőnői munkában közvetlenül hasznosítható gyakorlati ismeretek elsajátítására és készségek fejlesztésére súlypontozott, rendkívül gyakorlat orientált a képzés, ami azt jelenti, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás aránya 40-60%.
A védőnői gyakorlatok legnagyobb része területen, védőnői körzetekben és az iskola-egészségügyi ellátásban valósul meg, továbbá bölcsődékben, óvodákban, szülészeti-nőgyógyászati és gyermek-osztályon, szakrendeléseken.
Összesen 240 kreditet kell teljesíteni az alapképzés során, amiből 95 kreditet a gyakorlati ismeretek elsajátításában kell megszerezni. Abban is választhatnak a jelentkezők, hogy a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán nappali tagozaton vagy a Sátoraljaújhelyi Kihelyezett Képzési Központban, levelező képzés keretében kívánnak tanulni.
Nem csak azok jönnek hozzánk, akik már a középiskola után a védőnői hivatást választják. Számos hallgató társterületekről érkezik átképzési céllal, vagy kiegészítő kompetenciák megszerzése érdekében, például ápoló, dietetikus, vagy népegészségügyi ellenőr szakemberek is vannak a hallgatóink között, különösen itt, a sátoraljaújhelyi levelező képzésben. Hallgatóink elsősorban az Észak-magyarországi régióból érkeznek az alapképzésre, küldetésünk, hogy ebben a térségben, helyben képezzünk magasan kvalifikált diplomás szakembereket az egészségügyben megfigyelhető munkaerőhiány oldására, a lakosság egészségének előmozdítására, a népesség- és értelmiség megtartása érdekében. A szakvédőnő mesterképzésre azonban már az ország más területeiről is jönnek azok a védőnők, akik szeretnének magasabb fokú végzettséget szerezni.
Az elhelyezkedés tekintetében a végzett hallgatóknak milyen esélyeik vannak?
A visszajelzések és a tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy az egészségügy területén, így a védőnői ellátásban is van munkahely kapacitás, betöltésre váró állás. Több helyen jelenleg is csak helyettesítésekkel tudják megoldani a szakember hiányt, tehát perspektivikusan is úgy tűnik, hogy a végzett hallgatók elhelyezkedési lehetőségei reálisak.
A képzés jelentős részében gyakorlati ismeretekre fókuszálunk, amelyeket terepen dolgozó oktató védőnők mellett szereznek meg a hallgatóink. Így már a diploma megszerzéséig is aktívan belelátnak a védőnői munka mindennapjaiba. Ennek köszönhetően a munkahelyi lehetőségeket is fel tudják mérni. A gyakorlati képzés arra is lehetőséget ad, hogy a specifikációk terén döntést tudjanak hozni arról, hogy milyen területen szeretnének leginkább elhelyezkedni. Területi védőnőként, vagyis a családokkal foglalkozó, védőnői körzetet ellátó védőnőként, vagy az iskola egészségügyben, ifjúsági védőnőként, esetleg a családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnőként vagy inkább egészségügyi intézményben, kórházi védőnőként képzelik el a saját jövőjüket. Számos gyakorlóhellyel vagyunk együttműködésben, így a gyakorlati tudás megszerzésére minden szükséges terep rendelkezésre áll.
A védőnő elnevezés és talán maga a szakma is elsősorban női terület. Férfi választhatja a szakot?
Nem jellemző, a Miskolci Egyetemen még nem képeztünk férfi kollégát, azonban van már rá példa Magyarországon. Az ő esetében védőfi a megfelelő elnevezés. Tehát nem kizáró tényező, ha valaki férfiként szeretné ezt a fontos hivatást választani.
Az MSc képzés során milyen plusz tudást sajátítanak el az alapképzést már elvégzett védőnők?
A 2021/22-es tanévben indult a szakvédőnő mesterképzés, melyre védőnői alapdiplomával lehet jelentkezni, 4 specializációt foglal magában a képzés, ezek a: területi szakvédőnő, kórházi szakvédőnő, ifjúsági szakvédőnő, valamint család- és nővédelmi szakvédőnő. A Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán mind a 4 specializációt indítottuk, de a legnépszerűbbek a területi és az ifjúsági szakvédőnő specializációk. A képzésbe többek között beépítettünk olyan továbbképzési szinteket, amelyeket korábban külön-külön lehetett csak elvégezni. Ilyen az oktató védőnői továbbképzés, melyet minden szakvédőnő hallgató teljesít, vagy például a család és nővédelmi specializáción a családvédelmi védőnői feladatokra felkészítő továbbképzés. A mesterképzés eddig kizárólag levelező formában indult, ennek egyik előnye, hogy az oktatás pénteken és szombaton történik, így munka mellett is elvégezhető. Az elméleti órák egy része online is tartható, ez is elősegíti azt, hogy a hallgatók könnyebben bekapcsolódhassanak. A védőnői hivatás presztízsének növelésében, a védőnők szakmai életpályán történő előre lépésében nagy szerepe lehet az MSc. fokozat megszerzésének.
A mesterdiploma után megnyílik az út a PhD. fokozat megszerzésére is, a végzetteknek lehetősége lesz doktori képzésben részt venni, közülük kerülnek ki a védőnőképző egyetemek oktatói.
Vannak olyan jelzések a védőnők részéről, amelyek a képzés tekintetében új irányokat vetnek fel?
Természetesen nyitottak vagyunk folyamatosan a képzés bővítésre, amennyiben a szakterületekről erre igény érkezik. Ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztetünk a védőnők szakmai munkáját irányító szervekkel. Ha igény jelentkezik kompetencia bővítésre, és az jogszabályban is megjelenik, abban az esetben beépítjük a védőnők képzésébe. A szakvédőnő MSc. képzés kapcsán például fölmerült, hogy a szakvédőnők kompetenciaköre bővíthető lehet például az újszülöttek, gyermekágyas anyák és csecsemők gondozásával kapcsolatos ápolási termékek receptre történő felírásával, vagy ha az ifjúsági védőnő eltérést talál a szűrővizsgálaton, akkor adhasson beutalót a szakrendelésre. Ezzel segíthet a szakvédőnő az anyukának azzal, hogy nem kell egy receptért vagy beutalóért elmennie a házi gyermekorvoshoz. Ezek olyan kompetencia határ bővítések, lehetnek, amelyek a családok életét is megkönnyítenék, és a házi gyermekorvosi/háziorvosi praxisok terhelését is csökkentenék, természetesen csak nagyon szigorú szakmai protokollok kidolgozása és azok betartása mellett. Ehhez persze jogszabály módosításra lesz szükség, ami felhatalmazást ad a szakvédőnő számára ezen tevékenységek végzésre.
Másik nagy kihívás napjainkban az, hogy a digitális kommunikációt hogyan állítsuk a védőnői gondozómunka szolgálatába úgy, hogy közben ne sérüljenek azok az értékek, amelyek a hivatást tradicionálisan jellemzik. Ezekre a fejlesztésekre, lehetőségekre az alap és mesterképzésben is hangsúlyt helyezünk.
Korábbi cikkeinkben olvashattak a védőnői hálózat jelentőségéről, a nőgyógyászati rákszűrésben betöltött szerepükről és a szakmai összefogásról.
Csaba Beatrix
Fotók: Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar, védőnő szakirány
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
